"Gondolj rám, ha már nem leszek veled, Gondolj arra mennyire szerettelek. Gondolj a sok szép időre mit egyutt toltottunk, S az utolsó napra, mikor kimondtad: végeztunk. Gondolj arra a fájdalomra, amit akkor átéltem, Nem is sejtetted, mit jelentettél nekem. A legjobb barátomat, az egész életemet, A boldogságom, a végzetemet. Te voltál az, kire életemet bíztam volna, Te voltál, kiért a pokolba is mentem volna. S íme e konnycsepp miattad folyik arcomon, Tudd, hogy hiányzol nagyon. Gondolj erre, ha már máshol leszek, S más teszi szebbé életemet. Emlékezni

Megosztás a facebookon